Amiről nem beszélünk és amiről annál inkább… avagy szűkítjük a csatornákat

Első bejegyzésünkben azt szeretnénk bemutatni, mi mindenről lesz szó itt a későbbiekben. Félreértések elkerülése végett azt is tisztázzuk, miről nem írunk majd. Akit nem érdekelnek a hajók és az utazás, csakis a skót csatornatisztítók hétköznapjai, az jobb, ha csak ezt az első cikkünket olvassa el.

Mégis miféle csatornák?

Blogunkban csatornákkal foglalkozunk. De nem ám mindenfélével… Csakis olyanokkal, amelyekben víz folyik, nem pedig vitaműsor vagy sportközvetítés.

De még a vizes csatornák közül sem írunk itt mindenféléről.

Nem mesélünk például a Magyarországon is elterjedt öntöző- és vízelvezető csatornákról.

Sem a városi esővízgyűjtő és szennyvízcsatornákról.

De még csak ereszcsatornákról sem (bár a hétköznapinak tűnő téma néha nem várt érdekességet tartogat).

Itt csakis hajózásra alkalmas csatornákat fogunk bemutatni.

– No de nem ilyen hatalmasakat.

Csatornalabirintus Angolhonban

Amiről a blog lapjain olvashatunk majd, az nem más, mint Nagy-Britannia egyedülálló csatornarendszere, mely szinte összefüggő hálózatként szövi át az országot, és a folyókkal együtt több mint 3 500 kilométer hosszú hajózható vízi útrendszert alkot.

És nem csak elméletben, mert a derék angolok bizony tényleg hajóznak. Méghozzá pihenésképpen, lakóhajókon. Aki teheti, a sajátján, mások a külön erre szakosodott hajókölcsönző cégek kínálatából válogatva. Becslések szerint összességében több mint 35 000 ilyen, kifejezetten üdülési célú csatornahajó járja jelenleg az ország vízi útjait.

De honnan, és mi végre ez a sok csatorna? Mert az nyilvánvaló, hogy nem az unatkozó nyaralni vágyók ásták ki őket. A vízi nyaralás divatja csak a II. Világháború után terjedt el – jó érzékkel kihasználva az akkorra már szinte teljesen felhagyott csatornarendszer által kínálkozó lehetőséget. Magukat a csatornákat viszont sokkal korábban, főleg a 18. század közepe és a 19. század eleje között létesítették, meghonosítva ezzel egy akkoriban teljesen új és az addiginál sokkal hatékonyabb szállítási módot.

Rájöttek ugyanis, hogy ha a ló mögé nem szekeret, hanem egy hajót kötnek, akkor arra sokkal több árut, akár a szokásos mennyiség tízszeresét is felpakolhatják anélkül, hogy a ló ezt zokon venné. Na persze a hatékony szállításhoz az is kell, hogy a hajó vízen ússzon, a ló meg a víz mellett ballagjon, és úgy vontassa azt. Mivel a meglévő folyók nem mindig arra kanyarogtak, amerre az emberek szállítani akartak, ezért a kívánt irányokba elkezdtek vízi utakat, csatornákat építeni. A módszer annyira bevált, hogy a csatornák építése és üzemeltetése hatalmas üzlet lett, rövidesen több ezer km-es csatornarendszer hálózta be az országot, az 1700-as évek végétől ezeken közlekedő lóvontatású kis szállítóhajók pedig igen jelentős mértékben hozzájárultak a (legalább történelem órákról mindannyiunk által ismert) angol ipari forradalom kibontakozásához.

A csatornákat persze (főleg gazdaságossági megfontolásból) nem építették túl szélesre, csak amennyire szükséges volt – vagyis, hogy az akkoriban szokásos méretű hajók épp kényelmesen elférjenek rajta. Később aztán már hiába készítettek volna nagyobb hajókat, azok bizony nem fértek el az akkorra már kiépült keskeny csatornákon. Ebből a szempontból a legszűkebb keresztmetszetet (szó szerint is) a szintkülönbségek áthidalására épített zsilipek jelentik, melyek többségét max. 7 láb (2,1 m) széles és 70 láb (21 m) hosszú hajók befogadására tervezték.

Ezek a jellegzetes megjelenésű, sokkal inkább hosszú, mint széles hajók járják ma is a szigetország csatornáit. Természetesen ma már dízelmotor hajtja őket, és az egykori szállítóhajókat nagyon kényelmes, általában minden luxussal felszerelt lakóhajókká alakították, melyek azonban nagyrészt mégis megőrizték a régi idők stílus- és formavilágát.

A későbbiekben ezekről a hajókról, és a rajtuk való üdülés páratlan élményéről is sokat fogunk mesélni. Tesszük ezt azért, mert úgy gondoljuk, olyan remek módja ez a szabadidő eltöltésének, amelyről mi, magyarok, szinte semmit sem tudunk, pedig se elérhetetlen, se megfizethetetlen nem lenne a számunkra. Egy csatornahajó vezetéséhez semmilyen előképzettség, vagy vízi jártassági engedély nem szükséges, s egy összkomfortos hajón egy négy személyes család kb. ugyanannyiért tölthet el egy hetet, mint a horvát tengerparton.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük